Nem az erdőtelepítés okoz elsivatagosodást a homokhátságon

Nem az erdők okozzák a Homokhátság talajvízszintjének folyamatos csökkenését. Ezt támasztják alá a tudományos kutatások, és a jelenleg is zajló korszerű monitoring mérések eredményei is - mutatott rá lapunk megkeresésére Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója. A szakember szerint az eddig összegyűjtött adatok alapján kijelenthető, hogy a talajvízszint süllyedése nem kizárólag a Homokhátság területére, hanem az Alföld egészére jellemző folyamat, amely ugyanúgy megfigyelhető az erdősültebb jászsági mintaterületen, mint a kisebb erdősültséggel jellemezhető nagykunsági vagy hortobágyi részeken.

Az erdeifenyő sikerének oka a rendkívül alacsony vízfelhasználásban keresendő. (Fotó: Borovics Attila)

A föld alatti sivatagok létrejötte - a sajtóban korábban megjelent állításokkal szemben - nem az elhibázott erdőtelepítéseknek, sokkal inkább a növekvő csapadékhiánynak, és az egyre magasabb hőmérséklet okozta párolgásnak tudható be. Emellett a szél szárító hatását, a homoktalajok fizikai sajátosságait és a vízkitermelések hatásait sem lehet figyelmen kívül hagyni. - Ez utóbbi csak az 1960-as évektől az 1990-es évek elejéig a többszörösére nőtt. A földgázkészletek feltárása érdekében végrehajtott kutatófúrások okozta vízzáróréteg-áttörések hatása pedig alig ismert - hívta fel a figyelmet az igazgató.

Talajnedvességet is mérő tipikus mikroklíma mérőállomása NAIK ERTI Bajti Kíísérleti Csemetekertjében. (Fotó: Borovics Attila)

Annak hátterében tehát, hogy mi vezetett az Alföld, illetve a Homokhátság vízháztartásának felborulásához, számos tényező áll. A korábbi kutatási eredmények szerint a talajvízszint-csökkenésért mintegy felerészben az időjárási tényezők felelnek, 25 százalékot tesz ki a rétegvíz-kitermelés, hat százalék pedig a talajvíz-kitermelésre fogható. A területhasználatban bekövetkezett változások aránya mindössze 10 százalék. Ez utóbbi kategóriába az erdőtelepítésen túl más mezőgazdasági tevékenységek is beletartoznak.

A termőhelyfeltárás adhat valós képet a gyökérmélységről és az egyes talajszintekről, melyek alapvetően befolyásolják az erdőállámány és a talajvíz kapcsolatát. (Fotó: Borovics Attila)

Számos tudós az erdőterületek növekedése helyett a XV. századtól kezdődő erdőirtásokat hozza összefüggésbe a talajvízszint krónikus változásával. Ahogyan csökkent az Alföldön erdővel borított terület nagysága, azzal együtt a vízkörforgásban fontos szerepet játszó területi párolgás is mérséklődött, a hasznosítható vízkészlet nagysága pedig jelentősen visszaesett. A szakember szerint az eredeti őshonos erdők visszatelepítésére már nincs lehetőség, hiszen a kocsányos tölgy és a hazai nyárfák vízigénye magas, a lehulló csapadék mellett a talajvízre is szükségük van a fejlődéshez. - A gazdálkodók azért kényszerülnek nem őshonos akác és fenyő telepítésére, mivel ezek jóval kevesebb vizet igényelnek - mutatott rá Borovics Attila.

Az elmúlt évszázad tanúsága szerint az akác a homokmegkötés legsikeresebb fafaja. (Fotó: Borovics Attila)

A szárazságtűrő fafajok hektáronként 180-280 mm közötti vizet használnak fel évente, ami hozzávetőlegesen megegyezik a kukorica és a búza vízigényével, a vízvisszatartó szerepük pedig jelentősnek mondható. Az erdőtelepítéseknek tehát összességében pozitív környezeti hatásuk van, nem beszélve arról, hogy számos állatfajnak élőhelyet biztosítanak. - A víz a térség gazdálkodásában egyre inkább korlátozó tényezőként fog megjelenni, ezért úgy kell rá tekintenünk, mint kimeríthető természeti erőforrásra. A talajvíz fenntartható hasznosítását tehát több oldalról, és az emberi tevékenységeket is figyelembe véve kell kialakítani - jegyezte meg az intézet igazgatója. Majd hozzátette: az erdőgazdálkodás ebben csak az egyik szereplő a sok közül, amely összhatását tekintve azonban inkább kedvezőnek tekinthető.

Az akác széleskörű elterjedésének titka, hogy nincs még egy olyan kultúrnövény az Alföldön, amely a legmostohább körülmények között is képes nyereséget termelni. (Fotó: Borovics Attila)

Forrás: magyarnemzet.hu

Kapcsolódó:

Tehát ez az, ami nem igaz: Föld alatti sivatagokat hoznak létre az esztelenül telepített erdők Írta: Molnár Csaba a Indexen 2020.07.03-án Tölgyesi Csabára, a Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszékének kutatójára és munkatársaira hivatkozva.